Gránit fajansz dísztányér, népi motívummal.
Kereskedelmi forgalomban nem kapható.
Kor: 1960 - 1989
Átmérője: 24 cm
A Gránit gyárat 1922-ben alakították a Magyar Általános Hitelbank tőkéjéből, Porcelán - Kőedény és Kályhagyár Rt néven. A gyár a korának még európai szemmel is az egyik legmodernebb üzeme volt. Finomkerámiai üzemében a tervezéshez iparművészeket alkalmaztak, és leginkább külföldi minták és megrendelések alapján dolgoztak. A gyárat a háború után 1948-ban államosították.
1950-ben átkeresztelték Finomkerámiai Művek Gránit Csiszolókorong és Kőedénygyár névre. 2003-ban a gyár véglegesen bezárt.
1926-ban a vállalat a gyárban mázasáru égetésére alkalmas kemencét alakítottak ki, mintatermet rendezett be Bécsben és állandó jelleggel résztvevője volt a Nemzetközi Árumintavásároknak. A fejlesztések ellenére a gyár veszteségesen működött. Ennek két oka volt: egyrészt a magyar vásárlók idegenkedtek a fajansz termékektől, másrészt a belföldi piacot védővám hiányában elárasztotta az olcsó külföldi porcelán. A Kispesti gyárnak nemcsak a külföldi konkurenciával, hanem a belföldön működő üzemekkel is meg kellett küzdenie. Legnagyobb versenytársa a Zsolnay gyár volt, mely, nemcsak az edénygyártásban volt vezető a hazai piacon, hanem az úgynevezett szaniter termékek körében is.
Az 1960-as évekre a termékszerkezet átalakult, a tányér gyártás csökkentése mellett több színes mázas és dekorált árut kezdtek gyártani magasabb minőségben. 1960-tól a gyárban tevékenykedő képzett iparművészek új formákat, színeket és díszítési motívumokat alkalmaztak. A gyár iparművészeinek alkotásai részt vettek az Országos Iparművészeti Kiállításokon, ahol díjakat szereztek. A gyár az 1990-es években önálló gyáregységekre vált szét. 1990-es években a gyárnak új tulajdonosai lettek, akik igyekeztek fenntartani a termelést, de a gépsorokról az utolsó étkészlet 2001-2002-ben legördült. A termelés megszűnt.
- Hagyatékból -
