Montessori gyerekszobák

"Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni." /Maria Montessori/

Mi is az a Montessori-módszer?

Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennél fogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. A nevelő nem "informátor", hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő "organizátor". Az öntevékenységhez, a pedagógiai célok megvalósításához szükségesek a nevelés tartalmát hordozó, önerősítésre, önfejlesztésre épülő, speciális fejlesztő eszközök, amelyekkel a gyermek szabadon, saját időbeosztása szerint tevékenykedik, szem előtt tartva társa érdekeit. 

És hogy ez mit is jelent egyszerűen?

A gyermek önállóságra való nevelését, mely azt is jelenti, hogy nemcsak elvárunk, és példát mutatunk, de elő is segítjük, hogy már a legkisebbek is saját döntésből fedezhessék fel a világot, nem külső nyomásra, hanem azzal a tempóval, és egyéni látásmóddal, ami az ő sajátjuk. Bonyolultan hangzik, ugye? Pedig nem az, csak egy kis szervezést igényel.

A Montessori-gyerekszoba kialakításánál az egyik legfontosabb szempont, hogy a totyogós teljesen önállóan végezhessen el tevékenységeket, mindenhez, ami az övé, könnyen hozzáférjen, illetve, hogy olyan természetes eszközök vegyék körbe, melyeket szívesen fedez fel, tapintásuk, megjelenésük impulzusokat, ingereket vált ki a gyerekekből.

Ez gyakorlatban a gyerekjáték vásárlás és elhelyezés új szintjét jelenti. Egyáltalán nem a mennyiség, hanem a minőség és funkcionalitás számít. Könnyen találhatunk az interneten rengeteg Montessori játékot, de alapvetően ez fa játékokat jelent. Az elhelyezésükben pedig nagyon fontos a jól rendezettség (a játékos doboz eleinte kilőve), a legtöbb szülő 6-8 játékkal kezd, melyeket egyesével, külön polcokra helyez el, mely természetesen a kicsi által is jól elérhető.

Miért fontos ez?

Mert a kicsi így könnyen megjegyzi, minek, hol a helye. Figyeljék meg: belső indíttatássá válik, hogy vissza tegyék azt a helyére. Persze, a szülői jelenlét, a narrálás, és segítség ebben a nevelési módszerben is elengedhetetlen., sőt, aktívabb jelenlétet igényel, mint amit sok szülő szívesen beletesz.

Az ágynál is az önállóság gondolata érvényesül. Sok totyogós tétlenül fekszik, vagy álldogál a kiságyában, és különféle módon jelzi, hogy felkelt, és kijönne, vagy rosszabb esetben megoldja, és onnan is kimászik. A Montessori-gyerekszobánál nem akarjuk a gyereket elzárni éjszakára sem, a szobájában teljesen biztonságban van (hiszen a helységet biztonságossá tettük), így, mikor kialudta magát, felkelhet, és elkezdheti a napját. Ezt a földre lehelyezett matraccal segíti elő a szülő, melyről a legkisebbeknek sem kihívás leszállni, a szintén könnyen elérhető játékok pedig hívogatnak is az ágyból kiszállásra. Ne féljünk elhelyezni már a totyogósoknál is számokat és/vagy betűket ábrázoló dekorációkat, játékokat. Ezek elsajátítása is a folyamat része.

Az önállóságot az öltözködésben is biztosítsuk, ha mód van rá, a ruhásszekrény is legyen a gyermek által is jól elérhető.

Megjelenésben, színvilágban lehet letisztult, vagy követhet trendeket is, de minden természetes anyag és textúra előnyt élvezhet itt is. Ha nem ódzkodunk a színektől, akkor a különböző színes formák és figurák a totyogósok érzékszerveit is jól ingerlik, gondolkodásra sarkallják. 

Sokan helyet adnak az ágynál, vagy akár a szoba más pontján egy tükörnek, ahol a gyermek ismerkedhet a saját testtartásával, testrészeivel, gesztusaival is. 

Nagyon fontos, hogy a gyermeknek legyenek saját dolgai, melyeket akár önállóan is tud használni, a saját ágy, a saját játékok, saját kisasztal az alap, amit mindenképp fontos elérhetővé tenni a módszer sikeres alkalmazásához. 

Egy következő szint már, de mégiscsak fontos, a saját kiskonyha, pohár és tányér készlet. Ezek egy átlagos nevelésű gyermek készletében is előbb-utóbb fellelhetők, azonban a Montessori-nevelésű gyermeknél nem csak mímeljük ezek használatát, engedhessen magának innivalót, ha szeretne, vehessen ki a saját kistányérjára ételt, sőt, főzzünk is már a legkisebbekkel együtt. Ne csak megmutassuk nekik, mit, hogy kell, hanem biztosítsuk a lehetőséget arra, hogy maguk is leutánozhassák amit a felnőttek csinálnak.

Ez eleinte nagy rumlival jár, ami a tökéletes lehetőség arra, hogy megtanítsuk, hogy a rumli feltakarítása sem szülői privilégium, hanem a gyerekek is aktívan részt vehetnek, és kell, hogy részt vegyenek benne (persze, sokáig nem végeznek tökéletes munkát, így még takarítgatni kell utánuk, a fontos, hogy az önállóság lehetőségét megadjuk, az erre való igényt kialakítsuk). 

A mottó, hogy semmi sem korai, csak a saját szintjén kell segítséget nyújtani a gyerkőcnek. Ha hagyjuk tevékenykedni, hibázni, és segítünk azt kijavítani, ki fog benne alakulni az az érzés, hogy az eszközöket használni akarja, hogy azt akarja csinálni, amit a felnőttek, és hamar megérkezik a sikerélmény is, ami még jobban cselekvésre motiválja. 

Tipp: Kis energia befektetéssel a házból kilépve is sok dologba bevonhatják a gyerekeket - ilyen pl. a bevásárlás is. Készítsünk nevek helyett fotókkal és névvel ellátott saját bevásárló listát a kicsiknek, amit a bevásárlás alatt ő vadászhat össze (lehetnek ezek egy később közösen elkészítésre kerülő étel alapanyagai is). A gyerekek így nemcsak lekötik magukat vásárlás közben, és lesznek sokkal bátrabbak, és önállóbbak nyilvános helyen is, de így a minden nap használt élelmiszerek nevét nemcsak statikusan, egy könyv előtt ülve gyakorolhatjuk velük, hanem a való életben, kontextusba helyezve. Ez a hasznosan, játszva tanulás terepe. 

- via Otthontár Magazin - 

Kövess bennünket a Facebookon is!