en-Küzdelem a penésszel otthon ....

Beköszöntött a fűtési szezon, ezzel egyidőben nagyon sok lakásban jelentkezik a penész a falakon. Hogyan és mitől alakulhat ki? Egyetlen oka van: a teljes légmozgás-zárás a lakásban, a helységek falai nem kapják meg a szükséges szellőztetést. Nyáron azért nem okoz számottevő problémát a penész, mert ablakaink folyamatosan nyitva vannak, hogy a nyári meleget elviselhetőbbé tegyük. Télen viszont minden nyílászárót zárunk, nehogy kiszökjön a meleg. És máris ott a penész.

Tévhit az, hogy csak a vizes helységek kizárólagos problémája volna a penész megjelenése a falakon, bár kétségtelen, hogy a magas páratartalmú helységekben gyakoribb és tartósabb az előfordulás. Joggal tehetjük fel a kérdést: de hát akkor ...

... a szoba fala miért penészedik? 

Ennek is megvan az oka: télen ott teregetünk, a száradó ruhák párája ott száll föl, és fészkeli be magát - megfelelő szellőztetés hiányában a falak közé. Hogy a penész milyen és mekkora mértékű egészségügyi kockázatot jelent a bent lakók számára, szerencsére ma már nem szükséges szót ejtenem, szinte mindenki ismeri ezen kockázatokat.

Jogos kérdés: Tehát akkor, ha minden reggel 10 percet szellőztetek, akkor megakadályozom a falak penészesedését? 

A válasz: egyáltalán nem. Talán nem véletlenül épült a penész elleni harcra egy egész üzletág. Amellett, hogy több nullás összegekről beszélünk, egyik módszer/rendszer sem ajánl végleges és 100%-os megoldást. Ugyanis addig, míg a penészesedés kiváltó okát nem találtuk, és szüntettük meg, addig hiába irtjuk a penészt. Az egerekhez tudom hasonlítani eme küzdelmet: irthatjuk az egereket a földfelszínen, az udvarunkon, ha a fészket nem találjuk meg, és számoljuk fel, folyamatos harcban állunk majd az igen szapora módon sokasodó egérnemzettséggel. Ilyen a penész is.

Hol keressük a penészesedés okát a szellőztetés hiányán túl? 

Például: az újonnan felrakott, és kiválóan sikerült külső-, és/vagy belső szigetelésünk felrakásában. Vegyünk egy példát: vályogházat újítunk fel, és úgy döntünk, leszigeteltetjük. Megbeszéljük a mesterrel, el is jön, fel is mér, ad is egy árajánlatot, amit, ha elfogadunk, a mesterből a Kivitelezőnk válik. Igen ám, de hiába vagyunk jelen, mi nem értünk a szakmához, így nem tudhatjuk, hogy a mester jól végzi-e a dolgát, vagy nem. Szigetelés kész, szín rajta, gyönyörű, mi boldogok vagyunk - egészen a fűtési szezon beköszöntéig. Mi romlott el? Vályog esetén a szigetelést, annak érdekében, hogy ne zárjuk be a penészt, csak pontozva szabad felrakni, és körbekenve rögzíteni, hogy a szigetelőlap és a vályogfal között maradhasson hely a légmozgásnak. A szigetelés ebben a formában ugyanúgy megőrzi a funkcióját, viszont engedi a vályogot lélegezni. Mert a nedvességet mindig kifújja magából a vályog. Ha kintre nem tudja, bentre. És máris egy (vagy több) penészteleppel vagyunk gazdagabbak.

Ha hőhidat épít nekünk a szigetelő mester, annak szintén a belső penészesedés az eredménye. 

Mi is az a hőhíd? 

Akkor alakul ki, ha a külső szigetelésünket nem egy az egyben kérjük, hanem, mondjuk a tető résznél, vagy a lábazati résznél, vagy csak az ablakig. ... Mert az idő- és pénzspórolós. Szóval, mivel a mester azt csinálja, amit kérnek tőle, a Megrendelő igényei és elképzelései szerint fogja felrakni a szigetelést. Ha van esze, és tisztességes, akkor jelzi a Megrendelő felé: ez az elképzelés milyen eredménnyel fog járni, ha beindul a fűtési szezon. Ha a Megrendelő a mester jelzése ellenére is ragaszkodik a pénzspórolós elképzeléséhez, akkor a Kivitelező abban a formában fogja felrakni a szigetelést. A fűtési szezon beköszöntét követően a Hőhíd funkciója azonnal működésbe lendül. A belső meleg a fal szigetelt részén nem szökik ki, a nem szigetelten viszont igen. A külső hidegtől a szigetelt részt védi a szigetelés, a nem szigeteltet viszont nem. Eredmény? A nem szigetelt falrész hideg, a szigetelt falrész meleg. Egyértelműen pára keletkezik, ami lecsapódik belülről, a falakon. Nagy valószínűség szerint a szoba sarkaiban (vagy fönn, vagy lenn), és az ablakok fölötti széles sávban, a plafonig fog jelentkezni.

Hát ezért jeleztem gondolatsorom elején, hogy ha a penészesedés okát nem keressük, és nem szüntetjük azt meg, akkor hiába ruházunk be szellőztető rendszerekre, az ok újra és újra fogja generálni a penészesedést.

Egyébként a régi ablakaink cseréje is ugyanolyan penészgenerátor lehet, mint a hőhidat képező szigetelés. Hogyan? 

A régi, fa nyílászáróinkat modern, jól szigetelő műanyag nyílászárókra cseréljük. Ha megengedhetjük magunknak, az egyértelmű helyzet, hiszen a régi, néhol már elvetemedett nyílászáróinkon szökött ki a meleg, jégrózsákkal szembesülhettünk rajta, amikor a benti meleg és a külső hideg találkozásakor a belső páránk ráfagyott az üvegekre. Emellett a nyílászárók környékén egyértelműen hidegebbnek érezhettük szobánk hőmérsékletét, mint a helység többi részében. Szóval, döntöttünk, és cserére ítéljük a nyílászárókat. Ezek cseréjénél is fontos szempont az: mennyibe kerül? Ha lehet, akkor olcsóbb megoldást választunk, hiszen nemcsak egy darabot kell vásárolnunk, hanem többet, és a sok kicsi nagyon sokra megy a végén. Az eredmény is. Mert olcsó húsnak mindig híg a leve. A drágábban mért nyílászáróknak ugyanis van egy titkuk: beépített automata szellőztető van bennük. Amelyik, ha bizonyos mértékű párát észlel az általa őrzött helységben, akkor kinyit, és egészen addig van nyitva, amikor a belső páraszint a beprogramozott mérték alá nem csökken. Így védi a benti meleget, és a benti páramentesítést is csöndben biztosítja.

Nem kell nagy dologra gondolni, az automata szellőztető egy kis téglalap alakú szerkezet, amit az ablaktokba, vagy az ablakszárnyakba építenek be. Pár ezer forintba kerül, és utólag is beépíthető. Az ablakos mestertől lehet kérni, ha a megrendelt ablakainkban gyárilag nincs benne.

És mit tegyünk akkor, ha már együtt élünk a penésszel, de látni sem akarjuk? 

Első lépésként felveszünk egy szájmaszkot. No, nem a Koronavírus ellen, hanem a telepekben lévő spórák miatt. Ha szárazon kezdjük el lekaparni a falról, akkor ugyanis ezek a spórák szárnyalásnak indulnak, és mindenhová betelepszenek, ahová bejutnak. Hogy ezt elkerüljük, fontos, hogy az eltávolítás előtt nedvesítsük be a falat. Ezt követően csiszolás és kaparás segítségével távolítsuk el az érdekességeket a falról. Majd fungicid (penészölő) tartalmú alapozás következik, és máris jöhet a glettelés, csiszolás és a festés. Illdomos, ha a Héra festéket használnunk. Ez nem a reklám helye, hanem a Hérának a saját festékeihez van olyan, 1 dl-es kiszerelésben kapható penészgátló adaléka, amelyet a festékükhöz keverve, megakadályozza a penész újbóli megjelenését. Ezt a festékboltban jelezni kell. Az 1 dl-es penészölő adalék 15 liter festékhez elegendő.

Jó munkát és sikeres penészölést kíván a DLSZ csapata!

Kövess bennünket a Facebookon is!