A motívumokról ....
A vidékeket jellemző díszítőelemek a motívumok, melyek tájegységenként igen változatosak. A magyar nép alkalmazza épületein, ruházatán, használati, és dísztárgyain. Rajzolja, szövi, hímzi, faragja, festi és mintázza, más és más szokások szerint, melyek a nép ösztönéből, a díszítés iránt kifejlett, veleszületett érzékéből erednek.
Régi időkből megmaradt eredeti, háziipari munkál díszítő elemei ezek, melyeket a gyáripar és a vásári munka nem formált át. Igazolja, hogy milyen változatos, gazdag formakincsünk van, és a magyar nép mennyire szereti a díszítést. A változatok közös forrásból eredhettek, de a népszokás átformálta. Ezért különbözik pl. a székely, kalotaszegi, sárközi, kunsági, stb. egymástól.
Rajzolóink, gyűjtőink felkutatták, lerajzolgatták, és összegyűjtötték gazdag motívumainkat. Ez tette lehetővé, hogy megismerhetjük nemzetünknek e szép tulajdonságát, amit igyekezzünk mi is megtartani, felhasználni, és tovább fejleszteni.
Az utóbbi évtizedekben a technika fejlődése nagy befolyással van a falu népének életmódjára, öltözékére. Azelőtt magának díszített, saját gyönyörűségére, és környezetének szépítésére. Kifogástalan, szép, értékes munkát alkotott. Különösen a varrás, festés, szövés, faragás díszítésben örökké maradandó becsű tárgyak hirdetik kiváló népművészetünket. Ma már sok helyen a minőséget a mennyiség váltja fel. Az órabér és a gyors munka szabályozza sorsát, ami tökéletességére kedvezőtlen.
Változataiban legpompásabb díszítést a nép ruházatán találunk, melyek vidékenként különbözőek, úgy kivitelben, mint motívumokban. az alföldi nép pl. az alkalmi ruházatát szűrét posztóból kivágott mintákkal, ugyanazt a hegyvidéki nép bőr ruháira színes bőrrel (irhával) díszíti. Erdélyben és a Felvidéken különbözőképpen alkalmazott színpompák teszik előnyösen változatossá öltözékeiket, gazdagon varrott díszeikkel. Hasonlókép oszlik meg a fehérhímzés és a használati tárgyak díszítési módja az ország más és más vidékén.
Az épületeken a székelyek magasan épített, festett-faragott díszű kapuikkal, a kalotaszegiek fűrésszel cifrázott házvégekkel, a felvidékiek mintázott oszlopfejekkel, a dunántúliak kerítéseik faragott díszeivel, és ezekhez csatlakozó, sok ezer féle, hasonló aprósággal ékesítik környezetüket. Bútoraikat festik, faragják. Rajzolt festésben gazdag motívumhalmaz van sok református templom mennyezetén, karzatán, tulipános ládákon, ágyvégeken. Faragják az oszlopok, lécek végeit, a temető fejfát, sulykot, stb., stb.
Az agyagmunkával foglalkozók edényeik alakításával, festéseivel, kályhacsempék mintázásával tökéletes iparművészeti munkáig fejlesztik alkotásaikat.
Vannak díszítési motívumok, melyek az egész ország területén használatosak. Ilyen pl. vászon díszítésnél a keresztöltéses hímzés. Színes felsőruha bőrhímzésén azonos kotívumokkal készül a hegyvidékiek alkalmi ruhája, sőt az Alföld színes szűrhímzése is. A matyók színes varrottas díszítésének csaknem változatlan formája van a kalotaszegi bőrből készült, selyemmel hímzett mellrevalókon, stb.
Hazafias kötelességünk, hogy iskolai rajzolásunk keretében felkaroljuk, megbecsüljük nemzetünk e kiváló erkölcsi értékét. Falusi népünk - népművészetünk - adja kezünkbe a legalkalmasabb mintákat a különböző síkformák rajzolásához, és tervezgetésekhez. Egyúttal megismerjük magyar stílünket, mely szépségeivel felveszi a versenyt mások nemzeti díszítő művészetével.
...
A fentiekben Gergely János szavait olvashattátok, aki Magyar motívumok gyűjteménye címmel kiadott motívum-gyűjtésének előszavában rögzítette a fentieket.
A könyv 40 oldalon keresztül mutatja be a magyar mintasorokat, és tanítja meg a minták szerkesztését, rajzolását. A könyvet szeretettel ajánlom.