A Gödöllői Járás falvainak kézimunkái

A Gödöllői Járás falvaiban - Szada, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör, Zsámbok - fehér és színes hímzéssel, horgolt szegélycsipkével díszítették elsősorban az öltözéküket, továbbá az ágyneműt (párnavégek), és a háztartásban használatos egyéb textilneműket (zsebkendő, stb.). 

Gödöllő környéki kézimunkáknál alkalmazott technikák:

1. Fehér hímzés:

1. 1. Lyukhímzés

Fehér alapon, fehér hímzőfonallal készül. Először a vonal külső szélét apró öltésekkel előhúzzuk. A lyuk közepét két ellentétes irányban levágjuk, sőt, ha nagy a lyuk, kis darabot ki is vágunk az anyagból, majd kissé behajtjuk a tűvel, és belülről kifelé öltve, sűrűn eldolgozzuk. Itt néha huroköltést is alkalmazhatunk. Ügyeljünk, hogy a bal oldalon ne csináljunk nagyon hosszú öltéseket az egyik formából a másikba. 

1. 2. Áttört hímzés (angol madeire, vagy richelieu)

Ez, a fehér alap mellett gyakran készül színes alapon, színes fonallal is. Igen sok fáradtságot igénylő munka. Az erősen kivágott részeket sűrűn átöltve kell összekötni, jól körülsodort pálcikákkal, melyek végét jól meg kell erősíteni. Ma már a fehérhímzéseket gyakran készítik varrógépen (megfelelő alkatrészekkel). 

1. 2. 3. Pókozás

A fehérhímzésen előforduló nagyobb virágközepeket vékony cérnából készített "pók"-kal töltjük ki. Először a lyukat készítjük el. Majd körben befoglaljuk laza huroköltésekkel, ebbe erősítjük a keresztszálakat, végül a közepén fejezzük be. 

2. Színes hímzés:

2. 1. Száröltés, laposhímzés, hurkolás

A száröltés akkor szép, ha a bal oldalán az öltések egyenletesen sorakoznak. A laposöltés akkor szép, ha a fonal szálai egymás mellé simulnak. Ráöltésnél a keresztbe alkalmazott öltéseket hosszában haladó öltésekkel fogjuk le. Ez különösen célszerű, ha nagyobb formákat kell kitöltenünk a hímzésnél. Huroköltésnél a szál mindig a tű alatt van. 

Leginkább virágmotívumot használnak: rózsákat félig és egészben kinyílt alakban bimbóval, továbbá árvácskát, nefelejcset, gyöngyvirágot, búzavirágot, búzakalászt, pipacsot, szegfűt, lóherét, sőt epret is. 

A laposöltést a tömör rózsáknál különféle irányban hímezik, miáltal az ugyanazon színnel hímzett formák más színhatást mutatnak aszerint, ahogyan a fény rájuk esik. Az egy színnel hímzett rózsa különféle árnyalatúnak látszik. Színezésükben kevés pirosat használnak, inkább két-, háromféle rózsaszínt, narancs- és citromsárgát, világoskéket, sárgás- és kékeszöldet. A gyöngyvirágot fehér alapra világossárgás rózsaszínnel (fréz) hímezik. Eredeti összeállítás a sötétlila erős zöldeskék színnel. 

2. 2. Nyargalásos hímzés

Zsámbok az a falu, ahol a hímzéseket zömmel géppel készítik. Ezt a fajta géphímzést nyargalásos hímzésnek nevezik. Az öltésszabályozót a leghosszabb öltésre állítjuk be. A gépet nem szabad sebesen hajtani, nehogy a munkadarab, mely nincs keretbe feszítve, összeráncosodjék. 

Fekete és kék alapon aranysárga géphímzés adja a mintát. A géphímzéses csíkminták között keskeny, tarka rózsás kézihímzésminta húzódik meg, vagy adja a keretet a munkadarabnak. 

2. 3. Horgolt szegélycsipkék

A szegélycsipkéket rögtön az anyagra horgolják, de készíthetjük láncszemsorral kezdve is, ez esetben a kész csipkét dolgozzuk rá apró-finom öltésekkel az anyagra. 

Boldogi fehérhímzés

A boldogi fehérhímzés motívumai: Szívalak, tulipán, rózsa változatai, szerepel még a "tojásos", "macskanyom", "összefordított lyukú", "nagykerekes", "csillagos", "folyóág", "szőllőfürt", "koszorús", "táblás", "patkós" elnevezésű minta is. 

A régi minták apróbbak, az újabbak lyukúak, és kevesebb bennük a laposhímzés. Először a hosszúkás lyukakat alkalmazták, a kereket csak később. A hímzés ferde laposöltés, a vonal szár, vagy gépöltés. "Singolás" (hurkolás) csak riktán fordul elő a mintában, inkább csak a szélén, befejezésül. A rózsák közepén finom, cérnával hímzett pókot találunk. 

Kerepesi csokorminták

Színes fonallal, laposöltéssel hímezzük. Az eper piros, a rózsa rózsaszín, a bimbó sötétebb rózsaszín, a nefelejcs kék, a közepe sárga, a levél zöld. 

- részlet Hollóné Hatos Kornélia: Pest környéki kézimunka minták c. könyvéből. Kiadja: Minerva Kiadó, 1966. - 

Kövess bennünket Facebookon is!